A kutya csontváza

A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A csontváz emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a vemhesség kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak.

Érzékszervei

Az ember akinek az elsődleges érzékelési élménye a látás, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen lehet a kutyák, elsősorban illatokból álló világa. A kutyák szaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a kábítószert és a robbanóanyagot.

Orr - A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idegsejt végzi a szaglószervi ingerek feldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². 

Szem - A kutya szeme alapjában véve nagyon hasonlít az emberi szemhez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ínhártya, a középső réteg és az ideg- vagy recehártya (retina). Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek,  másrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel sötétben vadásznak. A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A kutyák látótere kétféle lehet.

Fül - A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. A kutyák füle külső megjelenésükben igen változatos, ennek ellenére minden kutyafaj kitűnően hall. Képesek az emberi fül számára hallhatatlan, nagy rezgésszámú hangok (ultrahangok) érzékelésére is. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember.  Két fajta fület különböztetnek meg. Vannak lecsüngő fülű fajták (például a basset hound), és vannak hegyes, hetykén felálló fülű fajták (például a mudi).

Kültakaró

A kutyák testét általában bunda borítja (kivéve néhány meztelenkutya fajtát). A szőr lehet rövid, vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szörzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az afgán agarak feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színüket, vagy a dalmata kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok.

A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb téli bundát növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.